Élni az áldott életet...
A napfényt, a félelmeket, a szaporodást, születést...
Élni az embernek kevés, meg kell rágni a létezést!
Mivel az ember telhetetlen, gyógyszere...
Bánat, bánat ellen.
S az ember elgondol sokat...
E kíntól képzel megdagadt világba még világokat...
Egy kis csíkot túl a végtelenen...
S elgondolja önmagáról, hogy...
Van.
S elgondolja, hogy ne legyen.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése