Visszahoz egy régi perc, megidéz egy fénykép...
Míg csak élnem kell, sose lesz másképp.
Ugyanaz a fájdalom, ugyanaz az érzés...
Az a búcsúszó, amivel elmész.
Nem számít, hogy hány év messzeség...
Az a perc, ma sem múlt el még.
Teli voltunk élettel, szabad volt a szívünk...
És Én úgy hittem, sose kell félnünk.
Hova lett a boldogság, hova a sok álom...
És a mi nincsen már, mért kell, hogy fájjon.
Nem számít, hogy hány év messzeség...
Az a perc, ma sem múlt el még.
Itt az éjjel és Te nem vagy már velem...
Hogy fogd a két kezem, úgy mint régen.
És ha hívlak, tudom senki, nem felel...
Csak egy elfelejtett dal, sír a szélben.
Visszahoz egy régi perc, megidéz egy fénykép...
Amíg csak élnem kell, sose lesz másképp.
Nem számít, hogy hány év messzeség...
Az a perc, ma sem múlt el még.
Itt az éjjel és Te nem vagy már velem...
Hogy fogd a két kezem, úgy mint régen.
És ha hívlak, tudom senki, nem felel...
Csak egy elfelejtett dal, sír a szélben.
Hány év múlt el és még mennyi kell...
Ahhoz, hogy újra kezdjem el.
Itt az éjjel és Te nem vagy már velem...
Hogy fogd a két kezem, úgy mint régen.
És ha hívlak, tudom senki, nem felel...
Csak egy elfelejtett dal, sír a szélben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése