2010. május 14., péntek

A világ tisztel és becsül minden valódi szenvedélyt...






A világ végül is igazságos...

Megbocsátja a lángot, ha elég erős és igaz a tűz...

S szépen és hosszan lobog.
A hiún ellobbanó szalmalángot keményen ítéli meg...
S kigúnyol minden bátortalan fél-izzást.

A világ tisztel és becsül minden szenvedélyt...

Mihelyt valódinak bizonyul.

Az idő ebben az esetben bizonyos legitimitást is szerez.

                                            €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése