2010. május 3., hétfő

Éjszaka...







Az éj beállt, a kályha kékes lángját...
Kis pamlagomról vágyakozva figyelem.

S míg gondom alszik, s szempillám lezárul...
Egy édes álom száll Rám szelíden.

Te hófehéren s édesen, mint napfény...
Mosolyogva jössz a sötétben felém.

Ölembe dűlsz és átölelsz karoddal...
S tekintetednek lángját érzem Én.

A puha keblek illatot lehelnek...
Ölelgetés közt rám hajtod fejed.

Majd félálomban puha kezemmel...
Elsimogatom kusza fürtjeidet.

Te megcirógatod homlokom redőit...
Lehunyt szememet csókkal illeted.

S míg csókra csókot hintesz homlokomra...
Bűvös mosoly ül ajkaid felett.

Ó, kényeztess, míg arcomon derű van...
S míg ifjú vagy Te, mint a napsugár.

Míg lelked tiszta s édes, mint a rózsa...
S míg vakító fénnyel ragyog, szívemben a nyár.

                                                      €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése