Szeretlek...

Lángoló örvénybe zuhansz, de nincs mélység...
Mert tartanak, ölelő karjaim.

Ajkadra csókjaim édesednek...
Nincs sehol, szebb zenéje a csendnek.

Mellettem alszol, mozdulatlan nézlek...
Meg sem rebbenek, titokban, szerelemmel igézlek.

Álmod most, Én őrzöm... Az Enyém...
Mint mosolyod, a szád szegletén.

Előbb még ajkaimon vándorolt az ajkad...
De rögtön visszakérted, amint megkaptad...

Hogy Én is Veled álmodhassam...
Mi az a szerelem, s a szívem, neked adjam.

Ezerszer elmondott édes szavak...
Ezerszínű szerelemfátyollal beborítanak.

Vágyam didereg egyre jobban, mégis olvadok...
Ölelő karjaid közt, mint forró nyár, lobbanok.

Mert, elég egy érintése a kezednek...
Elég egy szó, egy sóhaj, csak ennyi...

Szeretlek.

                                                           €$@ß@