Kik a lélektársak?
Olyan emberek, mint Mi, akiket örökre összefűz a szeretet...
Akik újra meg újra...
Egyik életből a másik után arra születünk, hogy egymáséi legyünk.
Találkozásainkat a sors szervezi meg.
Mindenképpen találkozunk...
Az első kézfogásnál az érintés emléke hidat vert köztünk...
Az idő szakadéka fölött.
S megrendítette testük minden atomját.
A szemünkbe néz...
Tekintetünkben fölfedeztük az évszázadokon át velünk élt
lélektársat.
Bensőnkben különös érzés támadt...
Jelentéktelenné vált minden, ami a pillanathoz tartozott...
Néha előfordul...
Hogy először csak egyikőnk látja a lehetőséget, a másikunk nem.
Félelmeink, a "józanész" a napi gondok, fátyolt vonnak lelki szemeink elé.
Előfordul, hogy a lelkek egymásra ismerése egy szempillantás alatt végbemegy.
Ránk tör egy váratlan érzés...
Hogy ezt a személyt sokkal jobban ismerjük...
Mint amennyire tudatos elménkkel meg tudnánk magyarázni.
Olyan szinteken...
Ahol csak a legközelebbi hozzátartozóinkat, családtagjainkat ismerjük...
Vagy még mélyebben.
Ösztönösen tudjuk mit mondjunk a másiknak...
Mert tudjuk mire mit reagál.
A biztonság, a bizalom érzése sokkal mélyebb...
Mint amennyit egy röpke nap, vagy akár egy év alatt fel lehet
építeni.
Az is lehet, hogy a lelkek egymásra találása apránként...
Lassú folyamat során alakul ki.
A fátyol fokozatosan foszlik szét.
Nem mindenki alkalmas az azonnali megértésre.
Türelemre van szüksége annak, aki ezt elsőként fedezi fel...
€$@ß@

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése