Ha néha, éjjelente meg-megállsz, s felnézel a csillagunkra...
Onnan várva vigaszt és reményt.
Gondolj arra, ebben a percben kint állok valahol Én is...
Az égbolt árnyékában, s a csillagunkat nézem.
Ugyanazt a csillagot.
S ha egyszerre nézzük őt, mintha egymás mellett állnánk...
Kinyújtom karom, s a végtelenségen át szorítalak magamhoz...
Tudom, bármely távol is vagy Tőlem...
Velem vagy.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése