Rám néztél...
Nevettél, nevettünk.
Hozzám hajolsz, súgsz valamit.
Hallom a hangod, de szavaid nem érnek el hozzám...
Ajkad épp hogy érint...
Nem hallok mást, csak a szívem dobbanását...
Mintha följebb költözött volna a mellkasomból...
Egyre hangosabb, egyre hevesebb...
Érzem az illatod...
Bőröd finomságát...
Ajkad melegét.
Sohasem voltál még ilyen közel...
Még nem érintettél...
Még nem érintettelek.
Lehelete simogatja a nyakam.
Végigcirógatja a tarkóm...
Majd, mint valami forró fuvallat
Végigszalad a gerincem mentén...
Lúdbőrös bizsergés...
Tudom, hogy tudod...
Érzed...
Ez már több...
Elhallgatsz, de nem mozdulsz...
Feléd fordítom fejem...
Érzem szíved ritmusát...
Ez a hang, egyre hangosabb, egyre hevesebb...
Olyan , mint valami gyors visszaszámlálás...
Ajkaink majdnem összeérnek...
De tekintetünk hamarabb találkozik.
Igen!
Ez még kell...
Ez még kellett!
Látnom kellett a vágyat a szemedben...
Azt a felperzselő tüzet, melyben elégek.
Látnod kell...
Látnod kellett a szenvedély remegő szikráját a szememben...
Akár a vad, mikor utoléri üldözője.
Elkapja...
Szemébe néz és tudja.
Tudja, hogy mindene a vadászé...
€$@ß@

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése