Gyönyörű lesz a világ...

http://www.youtube.com/watch?v=pbSJoCotgTk&feature=player_embedded

Te vagy az ki átölelt, ki ha féltett Rám figyelt....
Te vagy az ki végre Rám talált.

De a múlt még fogva tart, napfény hoz zivatart...
S titkaidnak árnyán messze szállsz.

Most végre látom, Érted túl közel van a távol...
Oda indulok és könnyek közt, majd a szívemből kiáltom.

Várj.

Gyönyörű lesz a világ, csak még egy percre várj.

Új nap vár...

Gyönyörű lesz a világ, csak még egy percre várj.

Új nap vár...

Te vagy az ki Bennem élt, ki ha féltett elkísért...
Te vagy az ki végre Rám talált.

Álmodoztunk oly sokat, kergettünk álmokat, úgy vigyáztál Rám...
Ma messze jársz.

Várj az a múlt, most Rólunk szól az éj...
De miért szállnál egyedül..?

Hisz Veled újra útra indulnék, hát várj...

Domino day...

Kezdhetném így is...

"19.-e van, egyeseknek szerencsétlen, többeknek, mint mi is, szerencsés."

Úgy vártuk ezt a napot...

Mint egy éve az "Őrült Vágy" című Blogomban ahogyan leírtam...

S úgy is alakult...

Úgy indultunk, mint egy éve, 8 óra körül...
Egymást követve haladtunk...
De most nem volt egyedül... 
Miután magára maradt...
Fehérváron egy áruház parkolójában letettük az autóját...
Majd, az Enyémmel mentünk tovább...
S itt most be is fejezem a történetem...

A többi már csak Ránk tartozik...

                                                 €$@ß@

Egymásban Egymást...

Kedvesem…

Sokszor elgondolkodtam azon…
Miért is vonzódunk ennyire Egymáshoz..?
Pedig, egyszerű a magyarázat…
A hasonló beállítottságú emberek, vonzzák egymást…

Te általam, s Én általad megerősítve érezzük Magunkat…

Abban, amilyenek valójában vagyunk…
A szerelemben, a szenvedélyben, az őrültségekben, az álmainkban és a vágyainkban.

Ugyanakkor a köztünk lévő ellentétek, kiegészítik egymást…

S ez az egymást kiegészítő ellentét, mágnesként vonzz egymáshoz minket.
Mert mióta világ a világ…

Nő és Férfi között, mindig is volt ellentét…

Mert a Nő, Férfit akar…
S viszont is igaz, a Férfi pedig Nőt…

Mi viszont, megtaláltuk Egymásban Egymást…

                                                  €$@ß@

 

                                    

Mindennek az alapja...

Az alapvető hasonlóságok, egy kapcsolat alapját adják...

Az egymást kiegészítő különbözőségek, pedig az igézetet...

                                                     €$@ß@

Az első lépés...

Mindig az első lépés a legnehezebb.

Amíg nem teszed meg, egyetlen álmunk sem fog beteljesülni.

Ha szeretnél növekedni, gyarapodni, nyerni...
Nem fogsz tudni..!
Ha nem kezded el onnan, ahol vagy.

A jövőnk, a Te kezedben van.

                                                        €$@ß@

2010 a változás éve...

Azt írtam és sugalltam már sokszor, hogy a 2010 a változás éve!

De azt nem árultam el, hogy miért...

Nos, az elmúlt egy év, nagyon sok mindenre megtanított.
Legfőképp arra…
Nem szabad haragudni arra, amin eddig átmentünk…

Mert hozzásegített ahhoz, ahol most tartunk…

S amilyen emberekké lettünk a sok behatás által.
Pozitívan hozzáállva és tanulva a hibáinkból…

Igen is fejlődtünk…

Sok próbatételben volt részünk…
S azt is tudom, ez által nem kevés fájdalmat okoztam másoknak…

De továbbra is azt gondolom, mindennek megvan az oka.

Az ember hajlamos a saját feje után menni és nem hallgatni másokra.
Sokszor azt hittem, képes vagyok egy-egy helyzetet jól felmérni...
Aztán ahogy múlt az idő, Én is rájöttem, ez nem mindig van így…
Azt mondják…
Egy embert, nem lehet, egy hónap alatt megismerni…

Miért pont egy hónap..?

Mert ez az idő, bonyodalmaktól mentes...
S tényleg!
Mikor készen állsz megismerni valakit, mondhatnám újrakezdeni…
S reménykedsz, tényleg sikerül...
Aztán eltelik néhány nap és minden a feje tetejére áll...

Akkor tényleg elveszíted a hited, vagy valami mást...

Mert jobban belegondolva a hitem  soha nem veszítettem el...
Megerősítésre vársz barátoktól, ismerősöktől...
Keresed az igazságot, próbálod értelmezni a történteket…

Egyre jobban azt érzed, egyedül vagy, fáj minden egyes emlék.

Aztán, már össze is zavarodsz…
Mert a sok féle "igazság" amit hallottál nehezen áll össze a fejedben...
Kész káosz!

Gondolom még olvasni is…

Arra is rájöttem…
Azért is tart itt a világ, mert nem igazán akarjuk megoldani a problémáinkat.

Helyette inkább elmenekülünk előlük..

Mert úgy gondoljuk könnyebb lesz...
Persze, csak ideig-óráig...

Csak..!

Úgy érzem, elkövettem egy hibát…

Rosszul mértem fel azt, amit megoldanom kellett volna.

De most itt vagyok és vállalva a hibáim igyekszem úgy tervezni a jövőm…
Ahogy az a leghelyesebb…

Azzal a Valakivel, aki úgy érzem szintén tanult a Élet leckéjéből…

S mindazok ellenére, ami történt…

Itt van Velem..!

Megnyugodtam s úgy érzem minden rendbe hozható...
Csak igazán őszintén és pozitívan kell hozzáállni.

A körülöttünk élőkről még annyit...

Az éremnek is két oldala van...
Úgy két fajta elgondolás, és két fajta történet is létezik...

Bármiről is legyen szó.

Nagyon bölcs dolog lenne az után ítélkezni…
Miután meghallgattuk mind a két oldal történetét...

Hazugságok nélkül…

                                                €$@ß@

Ajkadra szívemet csókolom...

Magamra terítem a felkelő Nap fényét, szívembe rejtem, hogy majd Neked adjam...
A napfelkeltével indulok Eléd, Engem láss, senki mást a lángoló Napban.

Engem láss minden téli hajnalon, mikor dideregve bújnak egymáshoz a fák...
Engem láss, mikor dereng az ég alja, s a tegnap tenyerén hozza Elénk a holnapot.

Ott leszek minden napsugárban, a horizont széléről küldöm mosolyom...
Ablakodra a tél jégvirágot csókol, Én ott leszek, s ajkadra szívemet csókolom.

                                                     €$@ß@

Ilon(k)a...

Szia, Drága Ilon(k)ám...

Először is had kívánjak, Neked, mint a...
Legőszintébb...
Leghűségesebb...
Legkitartóbb...
Hitedben rendíthetetlen...
Barátságunkért a végletekig elmenő...
Ízig-vérig Nőnek...
Ezen a borongós, de mégis szép augusztusi napon...

Boldog Névnapot...

A napokban, mikor kérdeztelek, azt felelted...
Csak augusztus 18.-án van Ilon(k)a névnap...
Látod Én még mennyit találtam...

Ami naptárban nem szerepel..?

Március 6
Április 2.
Július 21
Július 31.
Szeptember 23.
Október 14.
Október 24.

Hát, ha ezeket mind megünnepelnénk..?

Látod most kellett megtudnom honnan is ered a Neved...

Szüleid valamit tudtak...

Mikor ezzel a Névvel áldottak meg...
A Heléna régi magyarosított alakváltozatával...
De vigyázz erről a Trójai Háborút kirobbantó Nőről...
Nem csak az terjedt el, hogy Istennő...
Hanem az is, hogy egy szajha...
De az is lehet, hogy Neved a Helené a heliosz, mint a nap...
Vagy a Szelené, hold szóból ered...

Jó Annak, aki ennyit válogathat...

Kihez vagy mihez is akar hasonlítani...

Azt írják Rólad, egy sikerorientált Nő vagy...

Bármibe is kezdesz, sikerrel fejezed be...
A felelősségteljes, méltóságteljes személyeket ajándékozzák meg ezzel...
A napjainkban elég ritkán használt Női névvel, mint...

Ilon(k)a...

A neveddel kapcsolatos kutatások szerint...
Megbecsülöd a minőséget az élet minden területén.

Ezért is lettem Én a legjobb Barátod..!

Érdekelnek a különféle művészeti ágak...
Nem is említetted, hogy szereted a színjátszást...
Most nem a színészkedésre gondoltam..!
Mélyen érint az irodalom...
Ezt tudtam..!
Azon kevés Ember közé tartozol, akik elolvashatták az előző betiltott Blogom...

S azt is tudom, milyen mélyen érintett...

Sőt talán egyike vagy azon kevés olvasómnak...
Aki a mostanit a kezdetektől-napjainkig végig olvasták...
Tudom, hogy szereted a minőségi zenét...
Meg is szoktad osztani Velem...

Mondjuk, elég sajátos módon...

Sokat filozofálgatsz...
Ez kiérződik a leveleidből...
Töprengsz az élet összefüggésein...
Érdekelnek a vallások, olykor az okkult hitek is...
S azt is tudom Rólad...

Előző életedben Papnő voltál...

Ez a Mi szerencsénk...
De ez maradjon köztünk, miért is...
Számtalan Becenevet ragasztottak az Ilon(k)a név viselőire...
Ugye tudod melyik a kedvencem...

Ili, Ilike, Ilonka, Ica, Icácska, Icu, Icus, Ilus, Iluska, Lona, Lonácska, Lonci, Inci, Ila, Ilácska, Lonka...

Azt mondják Férfi és Nő között nem létezik barátság...

De ezt cáfolom...

Mindenkinek, csak egy olyan Barátja, Barátnője legyen mint Te...

Örökre megbecsülné...

Mint ahogy Én is ezt teszem...

Viseld büszkén a Neved...

Soha ne feledd...

Akinek Barátai vannak, nem lehet felesleges...
 

                                                 €$@ß@

Kedvesem...

Kedvesem...

Szép reggelt...
S szép napot...
Szép estét s holnapot.

Őszinte, tiszta perceket...

Életet, mosolyt, örömöt, lágy dallamú éneket...
S mindent, mire vágysz...

Kék szemet.

Két kezet, mely kezedben alszik...
Két szívet, mi együtt dobban...

S minek nyomán a félelem kialszik...

Lépéseket és szellőt, kék eget...
Álmokat, úttalan utakat...

Hol, csak Mi megyünk, mit csak Mi ismerünk...

Mit, ha végigjárunk, már semmire sem vágyunk...
Mert megnyerjük a legnagyobbat...

Az Életet, Veled...

Legyen sok madárdal ma Neked...

Dobogjon hevesen kis szíved...

Ha ismerős hangot vélsz hallani ott belül...
Hova a lelked jár szerelemet játszani...

Velem...

S ha majd sétálsz az udvaron, papuccsal a lábodon...
Ne érintsd a füvet...
Csak szállj, repülj...

Mert mosolyom követ s visz át mindenen...

Kedvesem...

Szép napot Neked...
S szép holnapot, szép éjszakát...
Mikor a hold ragyog, s az éj, hajadat ezüsttel fest át...
S a bársony égből megannyi csillag ámulva tekint a földre.

Mert ilyen szép még az égben sincs...

Hiába gyémántragyogás, minden égi kincs...
Hiába égi ösvények bűvös fénysora...
Minden hiába...
Mert itt lent van a csoda...

Te.

Ki eljöttél hozzám kedvesen...
Ki Szivemben élsz szerelmesen...

Szerelmesem.

Szép perceket Neked, szép órákat, napokat, éveket...

Életet... Veled.

                             €$@ß@

Köszönöm...

Királynőm...

A Mi Szerelmünk Igaziságát, mi sem bizonyítja jobban...

Mint az a küzdelem...

Amit a körülöttünk élők ármánykodása ellen vívunk, nap mint nap.

Ez a szerelem, minden áron fenn akarja tartani magát.

Semilyen próbálkozás, nem volt képes kierőszakolni az elmúlását...

A küzdelem oda vezetett, hogy a legjobb, a leghelyesebb utat találta meg.

Köszönöm...

                                                    €$@ß@

Érezd...

Új út vár, ma új útra indulunk, Minket hív, szólít új holnapunk...

Együtt kezdjük el most az új időt, s együtt álmodunk ma szebb jövőt.

Érezd, a gondolat és a fény, Veled Velem új remény...

Bennünk az új világ.

Érezd!

Teremtő erő, tudásunk, hitünk, Egymásért és egymásban hiszünk...

Új hajnal köszönt, új korszak jön el, minden válasz ma Bennünk felel.

Érezd, a gondolat és a fény, Veled Velem új remény...

Bennünk az új világ.

Érezd!

Érezd, a gondolat és a fény, Veled Velem új remény...

Bennünk a vágy, bennünk a bizalom...

A boldogságért új utakon.

                                                  (D.R.)

 

A Te utad s az Én utam... A Mi utunk...

Az általad választott út néha elkanyarodik, s már csak egy pár métert ismersz belőle…

De ne aggódj!

Az út folytatódik, ott van, csak várnod kell, míg meglátod.

Ehhez viszont le kell győznöd a félelmed…

Amit az ismeretlenség, az idegennek tűnő környezet miatt érzel.

Haladnod, lépned kell tovább!

S addig is…

Képzeld el, találgass, milyen lehet a folytatás…

Így nem érhetnek meglepetések.
Utad során beesteledik...
Sötétség borul az ismeretlenre.

Ne ijedj meg a sötétségtől…

Igaz…
Az orrodig sem látsz, az előtted álló utat, a célt, nem ismered…
Félő hogy elbuksz és megütöd magad.

De ne torpanj meg!

Miként szemed megszokja a sötétséget, már tudni fogod, merre haladj.
Ha pedig útkereszteződéshez érnél…

Ne habozz!

Válassz egyet bátran, hisz egyedül, Neked kell döntened.

Ez a Te utad!

S ha már egyszer döntöttél…

Ne nézz vissza…

Ne bánj meg semmit…

Hanem próbáld meg azt az utat szeretni…
Szebbé tenni…

Amit Te Magad választottál.

Ott lesz melletted Valaki, aki szintén ezt az utat választotta...

Én.

                                    

                                    €$@ß@

Örök szerelem...

Királynőm...

Úgy csókolj, olyan vággyal...
Hogy sistergő kénkövek szikrái lobbanjanak lángra az izzásig felhevült vérünkben.
S mikor tüzében érzéki szenvedélyünk átszellemülve lobog...

Tépd le az érzés láncait, s gyors röptű sasként, szállj Velem a láthatatlan térben...

Hol, Egymásért esengő szívünkben, apró rezdülésként ad jelet a túlcsorduló mámor.
Mikor testünk parányi sejtjei, bódító illattal ontják magukból a gyönyört... 
S azt, csábító gondolattal váltják igaz valósággá...

Akkor lesz a szerelmünk valójában földöntúli érzés...

Mely minden formájában, lélekből jött vallomásként öleli át a mát...

Utat törve a holnapnak, melyben örök nyomot hagy, Kettőnk igaz szerelme...

                                               €$@ß@

Csak kérd, és az leszek...

Leszek tüzes villám, mely lángcsóvaként hasítja az eget...

Szilárd kőszirt, mi megfékezi az elszabadult szelet.

Leszek felvértezett páncél, mely óvja az elgyengülő hited...

Én leszek az, aki bűnünkben is áldást osztva szeret.

                                            €$@ß@

 
 

Te vártál, s Én vártalak...

Lesz egy pillanat az életedben, mikor megérted...
A képtelen, a lehetetlen, a felfoghatatlan....

Igazából a legkézzelfoghatóbb és a legegyszerűbb.

Egyszerre látod az életed értelmét...
Az Életedből egy Férfi tűnik el...

Akiről eddig azt hitted, jelentős...

A háttérből egy másik Férfi lép elő...
Kiről korábban nem tudtál semmi biztosat...

Csak azt tudod, hogy vártad Őt, s Ő is várt Téged...

Egész sorsoddal, egész sorsával...

                                 €$@ß@

Hiányzol, Te magad...

Most, vagy már, megint írok... Neked..!

Beleégtél a szívembe, s kitépni Téged, onnan már nem lehet...
Mint fuldokló a vízben, kapok utánad két kézzel...
Görcsösen beléd kapaszkodva, hogy élhessek még...

Általad...

Érted.

Minden távolság ellenére, közelebb vagy hozzám...
Mint bárki más az életemben, s ez soha nem is fog változni.

Már most rohannék Hozzád...

S nem érdekel a körülöttünk élők véleménye.
Kis betűkkel, halkan, suttogva, magamban mondom...

szeretlek...

Hiányzol...
Hiányzik az érintésed, a hangod, a gondoskodásod...

Hiányzol, Te magad.

                                          €$@ß@

Mi lett volna, ha...

Kedvesem...

Rengeteg lehetőség létezik, s rengeteg rossz döntés...

Rengeteg út, rengeteg zsákutca.
Megyünk az úton, ami Nekünk adatott...
Néha megesik, hogy egyszerűen eltévedünk, mert rossz sarkon fordultunk be.

Nem érdemes azon rágódni, mi lett volna "ha..."!

Meg kell keresni a helyes utat, és tovább kell menni.
Mindannyian a Saját utunkat járjuk.
S hogy mi is a célunk..?

Megvalósítani Önmagunkat..!

Ezért Királynőm, soha ne kételkedj Önmagadban..!

Mert ha...

Azt tartod, elveszett vagy..?
Akkor, el is vesztél.

Azt hiszed, nem mered megtenni..?
Akkor nem is mered majd megtenni.

Nyerni szeretnél, de úgy véled, nem tudsz nyerni..?
Majdnem lehetetlen, hogy sikerülni fog 

Attól félsz, hogy veszíteni fogsz..?
Hát, veszíteni is fogsz. 

Az élet, előbb-utóbb mindenkit megtanít...
A siker, az ember akaratával kezdődik.

                                           €$@ß@

Vágy és Remény…

Szeretlek…

S ezért nem úgy ölellek s viszlek Magammal…
Mint valami langyos szellő…

Hanem elragadlak, mint mindent elsöprő forgószél.

Nem töprengeni és habozni…
Az élettel nem alkudozni…

Akár a sötétségbe zuhanó fény, úgy hullj Belém…

Szívünk szikrázva csapjon össze, mint a kard…
Hozzon esőt, zivatart, perzselő lángot, mely égig ér.
Ha szeretsz, halálom legyél...
Majd szüless újjá Velem…

Szerelmed tüzes bélyegét, égesd Belém…

Legyünk árnyék és fény…
A világosság és sötétség egymást kioltó végzete…

Vágy és Remény…

De csak ha szeretsz.

                               €$@ß@

Szerelem...

Szavaimmal némán, betűimmel leírhatatlanul...

Tűzzel perzselhetetlen lélek, ha szárnyal...

Nyugtalan, édes vágy...

Kibírhatatlan, s felfoghatatlanul fájó érzelem.

S Te tudod, miről is írok, nap mint nap...

SZERELEM...

                                 €$@ß@

Szívdobbanás...

 

Először, csak tompa dübörgés, azután dobolásra emlékeztető, monoton zaj...

Ami egyre hangosabb lett...

Mintha valamilyen óriási teremtmény jönne, lassan...
Egy sötét és ismeretlen erdőn keresztül, s közben hatalmas dobot verne.

Majd felhangzott egy másik dob hangja...

Mintha egy másik óriás közeledne rögtön utána...
S mindegyik a saját dobjára figyel...
Akkor, még ügyet sem vetve a másik ütemére.

Mind erősebb, ritmusosabb lett a hang...

Míg végül nemcsak a hallásomat, hanem minden érzékemet elöntötte...
Ajkamon és ujjaimon, halántékomban és ereimben éreztem a dobolást.

A dobolást, ami lassan eggyé vált...

Mindketten tudtuk és éreztük...

Az egyik dob az Te szíved, a másik pedig az Én szívem volt.

                                        €$@ß@